A következőkben Izland nyelvezetére fogok kitérni.
Eredetét tekintve az izlandi egy nyugat skandináv csoportba tartozó, észak germán ághoz tartozó nyelv. A szigetország első lakosai a 8.-9. század körül Norvégiából kalandozó nép volt, a vikingek. Mivel mondhatni elszigetelt szigetről beszélünk, jellege sajátos változásokon ment át és körülbelül a 20. századig nem igazán volt kitéve külső hatásoknak.
A nyelvet körülbelül alig 300.000 ember beszéli. Fonetikus nyelv, mely legközelebbi kapcsolatban a feröeri nyelvvel és a norvéggal áll, és az ónorvégból is rengeteget megőrzött. Mivel az izlandi a leghasonlóbb nyelv az óészakihoz, ami kevés változáson ment keresztül,ezért a mai napig képesek minimális segítség mellett elolvasni az ezen a nyelven íródott 10-13. századi sagákat, történeteket. Az izlandi nyelv napját Jónas Hallgrímsson 19. századi költő születésnapján ünneplik november 16.-án.
32 betűt tartalmazó ABC-je van, írásrendszere nem tér el az európaitól. Az izlandi nem használ tegeződést sem magázódást, erre használatos mindenkit þú-ként (te) szólítunk meg benne, a névszókat és a mellékneveket egyes- és többesszámban négy esetben ragozzák. Ha az egyes számú ragozásban mind a négy esetnél mássalhangzóra végződik a ragozott alak, akkor gyenge ragozású főnevekről beszélünk, ha van benne magánhangzós végződés is, erős ragozású főnevekről. Melléknevek esetén is találkozhatunk gyenge és erős ragozással.
Az izlandiban három igeidő van: jelen, múlt és jövő. A múltidő esetében van régmúlt, folyamatos és befejezett múlt.
Nagyon tömören ennyit el lehet mondani a nyelvezetéről ,természetesen kiejtésének és nyelvtanjának megtanulásához bele kell mélyednünk a témába. Megközelítőleg 1100 óra tanulás szükséges elsajátításához, ami miatt az ötből a 4. kategóriába sorolják nehézségi szempontból, mely megegyezik a magyar nyelv nehézségi szintjével. Rendkívül egyedi nyelvezete és kiejtése még a gyakorlottabb nyelvtanulókat is meglepheti, tanulásától viszont ne féljünk!
Sok sikert!
G
